Kell valaki, akihez beszélsz

Semmiségek, amik nem hagynak nyugodni

Blogarchívum

  • ►  2010 (6)
    • ►  október (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (2)
    • ►  március (2)
  • ►  2009 (16)
    • ►  november (3)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (2)
    • ►  április (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2008 (58)
    • ►  november (5)
    • ►  október (11)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (8)
    • ►  június (5)
    • ►  május (6)
    • ►  április (7)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (5)
  • ▼  2007 (24)
    • ►  december (9)
    • ▼  november (15)
      • Titkok
      • Ego sum
      • Értem.
      • Dehogyisnem!
      • Értem?
      • Papírkarácsony
      • Reggeli helyett
      • Esti mese
      • Megjött...
      • A leghosszabb hónap
      • Vérugató tündér
      • Apróságok
      • Destination: anywhere
      • Kötés
      • Megvolnánk

Olvasom, hallgatom

  • Inor
  • Gábor
  • Tündérkert
  • Fa blog
  • Konczzsuzsi
  • Verspatika

2007. november 25., vasárnap

Értem?

Én már jártam ott, ahol ő most tart, ő pedig eddig ott volt, ahol én vagyok most. Semmi gond, az élet megy, én meg értem. Értem? Nem igazán, de valahol mégis értem.
Nem fogok sírni, mert nem akarok sírni, csak a könnyeim csorognak le az arcomon.
Bejegyezte: Zsopi dátum: 14:07
Címkék: elmúlt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal
Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)